Ezt komolyan gondolták?
Tegnap kezembe akadt egy újságocska, mégpedig az október végi Makói Hirdető Pulitzer különszáma, eszembe juttatva tavalyi évem egyik vicces és tanulságos élményét a bennfentesség előnyének felismeréséről, a versenyek tisztaságába vetett hitem - még szerencsére időben érkezett - megrendüléséről. Erről nem írtam aktualitásának idején, pedig érdemes lett volna, de most megteszem, hátha érdekel valakit.
A MÚOSZ és a makói önkormányzat által meghirdetett „Pulitzer Szülővárosának Díjáról” van szó, ami egy diákújságíróknak hirdetett verseny. Jómagam és több társam is küldtünk be írásokat a Közgazdásztól (BCE üzemi lapja, aki nem tudná), gondolván, megmérettetünk a nagy magyar kortársi diákvalóságban. A díjról annyit érdemes tudni, hogy két fődíjas van (második harmadik nincs, ugyan, minek az), akik egyenként fél-fél millát (!) tehetnek zsebre, esetleg különdíj jöhet még szóba.
Július végén postára dobtuk a cikkeket, október 21-én pedig jött az értesítés, hogy hát ekkor meg ekkor (október 29.) díjátadó, ünnepség, tessék megjelenni - Makón, természetesen. Azt többszörösen hangsúlyozták emailben, telefonon, hogy infóstop van a nyertesekről egészen az ominózus napig, és hogy feltétlenül jelezzük előre jelenlétünket/nemlétünket.
Szerdai napon ülték a banzájt, nekem csütörtökön volt egy olyan zéhám, hogy ajjaj - bár ettől függetlenül is meggondoltam volna, hogy rászánjam-e az időt és a pénz esetleg a semmiért -, ezért illedelmesen, 27-e hétfőn válaszoltam az e-mailre, hogy sajnos nem tudok megjelenni.
Szerdán megnéztem neten a díjazottakat: fődíjas lett Hrabovszki Rita (középiskolás) és Nagy Zsófia (egyet.-főisk.), Matey István pedig különdíjban részesült ötvenezer forint értékben. Ekkor még csak az tűnt föl, hogy a két utóbbi díjazottról külön kiemelte e közlemény, hogy a Zöldi László fémjelezte Klubhálón jelent meg az írásuk. És még annyit, hogy a Klubhálónak köze nincs felsőoktatási intézményhez, szóval akkor én is beküldhettem volna a blogomon megjelent írásokat is. Na mindegy.
A lényeg, hogy egyik kollégám, V. Peti elutazott Makóra, aztán következő héten, mikor találkozunk, mutatja nekem, hogy nézzem csak, hozott nekem Makói Híreket, mert benne van a cikkem, sőt, egy másik írótársunké is, és még egy harmadik, aminek a szerzőjét nem ismerjük. Oda volt biggyesztve egy kapitálissal szedett, ilyesféle vastag betűs szöveg is: „Néhány írás az idén beérkezett pályaművek közül – talán épp a nyertesek?”
Nos, hát ugye nem nyertünk, és azóta sincs semmi lövésünk arról, hogy mit jelentett ez az egész Makói Hírek különszám, és miért nem a díjazottakat pakolták be a lapszámba? V. Peti egyébként elmondta, hogy mindhárom díjazott jelen volt az átadón, míg én és a másik különszámos Közgazdászos lány ugye jeleztük, hogy nem lehetünk ott. Mindegy.
Emellett Baló György zsűrielnök megnyitóbeszéde kapcsán is említett néhány érdekes momentumot: Baló szolid utalást tett arra, hogy a vidékiek előnyt élveztek, beszédének végén pedig azzal fordult a nem-díjazottakhoz, hogy bár ő is sok pályázaton indult fiatalkorában, sohasem nyert, most mégis ő a zsűrielnök. Ez meg azért fura, mert a beszédet tartó figurák általában igyekeznek felülértékelni adott díj jelentőségét, nem degradálni. Na ez is mindegy.
Maguk a cikkek a nem mindegy. Mivel érintett vagyok, nem nyilatkozom róluk, döntse el ki-ki magának, hogy milyenek. Például hogy közelítenek-e bármelyik sajtóműfajhoz (ugyebár újságíró-versenyről beszélünk), rendelkeznek-e szerkezettel, igényes-e e nyelvezetük, releváns illetve közhelymentes a témájuk, mondanivalójuk, satöbbi.
Az összesen több mint egymillió forintot érő írások itt olvashatók:
Hrabovszki Rita:
Nagy Zsófia és Matey István
http://www.klubhalo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=8928
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: fotos de amor para mi madre 2018.02.18. 14:32:14
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
movhu 2009.01.14. 10:43:18
A kulcsszó ennyi: Magyarország, akarom mondani Hungarisztán.
Gringo 2009.01.14. 10:48:03
zoli vagyok · http://zolivagyok.freeblog.hu 2009.01.14. 10:56:10
Hogy bunda-e, arra pedig nekem az a válaszom, amit a Klubháló oldalán olvastam:
"Az idei három díjazott közül két diák-újságíró a munkatársaink közé tartozik. "
Olyan, mint a pár éve Debrecenben szervezett kung-fu VILÁGBAJNOKSÁG (!), ahol az első két helyezett debreceni volt. Mély merítés, pártatlan ítészek, ugye.
movhu 2009.01.14. 10:57:21
Az első írás hemzseg az irodalmi stílust teljesen nélkülöző kifejezésektől és mondatszerkesztésekkor. Amikor egy blogban ilyen írásokra találok, akkor tudom, hogy most kell abbahagyni az olvasást, mert ettől semmilyen építő gondolat nem fog képződni bennem. Az olyan újonnan alkotott kifejezések, mint a „stukkódíszes villák” messze nem tükrözik az alkotó igényességét. Látom, hogy igyekszik sok kifejezést használni, hogy megmutassa, mennyire művelt és tájékozott, de messziről sikít róla az, hogy csupán műveltnek akar látszani, miközben nem az.
A második írást már nem is akarom ennyire sem minősíteni. Olyan szó, hogy „vaklálva” nincs is, de bocsánatot érdemel, hiszen nem országunkban nőtt fel. Írása azonban olyan szintű, amit legfeljebb általános iskola 8. osztályáig tartok elfogadhatónak. Biztosan állíthatom, hogy a 13 éves lányom sokkal kifejezőbben fogalmaz.
artist86 2009.01.14. 11:05:18
Hello!
Azért többről van szó annál, hogy "nem én nyertem", mert volt tavaly még legalább két olyan pályázat, amit "nem én nyertem", mégsem írtam róluk kritikát.
Viszont mikor egy újságíró-pályázaton nyertest hirdetnek, ritkán emelik ki, hogy a ... főszerkesztő által jegyzett Népszabadság, vagy tudomisén.
Persze konkrétumot nem tudok, nem is akarok ilyesmit feltételezni, de ennek a versenynek a lebonyolítása számomra furcsa volt.
De az alapgond mégsem ez, hanem amit az előtted szóló írt. Olvasok időnként egyetemi lapokat a sajátunkon kívül is, BMEést, SOTEést, ELTÉst, pécsit, stb. A fentieknél jobb diákcikkekre sokszor lelhetsz bennük.
Üdv és köszi
hrarita 2009.02.02. 23:38:39
Még mielőtt bármit is írnék kijelentem, hogy a középiskolás kategóriát én nyertem.
"Az első írás hemzseg az irodalmi stílust teljesen nélkülöző kifejezésektől és mondatszerkesztésekkor."
Ennek a mondatnak szerinted, kedves movhu van értelme?
Hogy jöttök ti ahhoz, hogy mások írásait ilyen módon kritizáljátok? Attól, mert nem ti nyertetek- ez arra vonatkozik, aki pályázott-még nem kell rosszmájú megjegyzéseket tenni. Nem volt bunda, én személy szerint senkit sem ismertem a rendezők közül. Az írásomat pedig senki se merje ilyen gyáva módon lehordani, mert fikarcnyit sem tud a körülményekről. Ja, és ha tényleg ott volt a kedves barátod, akkor azt is tudhatja, hogy a valós eseményeket feldolgozó írásokat részesítették előnyben!
"stukkódíszes villák"- ez szleng, nyelvileg teljesen elfogadott, az pedig, hogy nektek ne tetszik, senkit sem érdekel.
Az mindig fájó, ha valaki jobb nálad, de a helyedben én inkább meghúznám magam, és nem híresztelnék alaptalan baromságokat olyan emberekről, akiket nem is ismerek.
szszabolcs 2009.02.03. 02:09:50
Kedves Rita!
Mivel én - a bejegyzés szerzője - magam is pályáztam, ezért szándékosan nem jellemeztem magukat az írásokat, csupán az érdekes körülményekről tettem említést.
Az általad kifogásolt megjegyzéseket a látogatók tették, az ő véleményükkel nem feltétlenül azonosulok.
Egyébként személyes véleményem szerint a te írásod megállta a helyét és színvonalban verte a két egyetemista-főiskolás kategóriás díjazottat.
A stukkódísz szerintem nem szleng, hanem építészeti szakzsargon.
Üdv.
kata:) 2009.02.03. 12:20:24
Igazad van, a stukkódísz egy építészeti szakzsargon, de akkor meg végképp megengedhető, hogy belekerüljön egy írásba.
Én sem formálok véleményt a két másik díjazottról, de a valós eseményeket továbbra is középpontba helyezem, az ő írásuk is arról szólt!
Mellesleg én egyetlenegy írásommal indultam, majdhogynem az esélytelenek nyugalmával, ők meg mindketten 6-7 írást kültek be, szóval jóval több esélyük volt nyerni. Hogy ez mennyit segített rajtuk, vagy mennyit nem nem tudom, de attól függetlenül sem érdemlik meg az ilyesfajta kritikát.
hrarita 2009.02.03. 12:32:34
Rita
zefi 2009.11.03. 01:06:35
pár napja újra kiosztották az ifjúsági Pulitzert, erre a blogra most találtam rá, tehát reagálnék.
elolvastam a tavalyi nyertesek "műveit" is.
nem tudom se jegyzetnek, se cikknek, se publicisztikának definiálni, maradjunk annyiban, h. szöveghalmazok.
tehát nagyon egyetértek veled, amikor az írások minőségére utalsz, finoman, diplomatikusan.
én nem pályáztam soha, nem is fogok, így kendőzetlenül véleményt alkothatok.
Hrabovszki Rita: szörnyű!
az írás színvonala nem haladja meg azt a szintet, mint amikor az ember pl. egy e-mailben beszámol rég nem látott rokonának arról h. éppen mivel foglalkozik.
amúgy szép ez a munka a menekültek között, jómagam szociológiát is hallgatok, tehát nem a témaválasztást kifogásolom, hanem, h. nincs mögötte forma, nincs megszerkesztve, felépítve, stilárisan egy nagy nulla, és bántóan sok a helyesírási hiba is.
ez nem színvonal!
Matey István: szintén, szót sem érdemel.
az ember persze érzi a szavak mögött a kisebbségi múlt gyötrelmeit, hogy nagyon el akar mondani valamit, de ugyanazokba a csapdákba sétál bele a szerző, mint H. R.
Nagy Zsófia: ő számomra talány-lány, pláne, h. idén megint díjazták.
a tavalyi szöveghalmazán leültem.
bakker, ezért hozzávágtak félmillát?!
DÖBBENET
oké, vágom, ez egy karcos beszólás akart lenni a milkós csemetéknek, de hemzseg a közhelyektől, a sablonoktól.
hogy képzeljük a felső tízezer emberpalántáit? drog, pia, szex, buli.
ennyi, se több, se kevesebb N. Zs. kurta szöveghalmaza.
semmi konkrétum, semmi eredeti, semmi egyedi, semmi érdekfeszítő.
semmi olyan, amin az ember felkapná a fejét.
ha csak nem azon, h. ezt díjra érdemesítették.
mindenesetre a csajnak van önbizalma, előző évben ki is akadt a hírek szerint rendesen, h. akkor nem díjazták.
nemtom, ki tolja, nemtom, ki hiteti el vele, h. ez újságírás, de az illető mindenestre jól kapacitálja.
olvastam Bodor Pál méltatását.
de mivel az "öregnek" tisza kata is egy istennő és profi író, így nincs mit csodálokozni azon, h. Nagynak is nyálasan udvarol, és nagy magabiztossággal jelenti ki, h. óriási tehetséggel állunk szembe.
na ja, aha....
szóval le vagyok döbbenve, h. ezekért Pulit osztogatnak, h. ez lenne a színvonal, h. ezek az emberek, akiknek az íráskészségük nem haladja meg egy közepes blogger színvonalát, komolyan újságírónak készülnek?!
jesszus, előbb tanuljanak kis műfajismertet, hogy majd el tudják helyezni az írásaikat vhová, tanuljanak, ha még nem késő, helyesen írni, stiláris finomságokat, és főleg olvassanak sokat, ha lehet, szépirodalmat, h. fejlődjenek.
ezen a díjon meg el kéne gondolkodni.
nem látom sok értelmét, h. ilyen nívótlan dolgokat jutalmazzanak évről évre.
nehogy már ez színvonal legyen!!