Varázstarisznya

A medve kinyitott egy szelencét, majdan így szólt: most lassan egzaltálódom. Ezután szépen felfedezte önmagát.

Friss topikok

  • zefi: helló pár napja újra kiosztották az ifjúsági Pulitzert, erre a blogra most találtam rá, tehát rea... (2009.11.03. 01:06) Pulitzer szülővárosának díja
  • artist86: Köszönöm az építő hozzászólásokat, vélhetően teljesen igazatok van! (2009.01.22. 11:21) Budapest kampány - sajnos minden nap látom...
  • Szamos Attila: Abszolut egyetertek. (2008.09.03. 22:56) Peking 2008 - II
  • Kis herceg: Elképesztő... Hogy lehet valaki ennyire szívtelen, mint Ön?! Engem ez háborít fel... A kis herceg... (2008.09.03. 13:07) Kötelezők röviden
  • pancho_sanza: I knew all the rules but rules do not know me... ...guaranteed. kötelező film Egyébként a karakte... (2008.04.13. 10:36) Into the Wild

2007.11.01. 05:53 artist86

Film és gazdaság


Bevallom, igényes filmeket szívesen nézek még akkor is, ha azok állami pénzből készültek. Pedig szüleim és az én adóm is benne van azokban a képekben, amikből összeállt a Taxidermia, a Fehér tenyér, a Dealer vagy a Moszkva Tér.

Igyekszem ilyenkor úgy tekinteni a filmre, mint közjószágra. A közjószág olyan termék, amely magánpénzből nem termelődne meg, például, mert túl hosszú idő alatt hozza be az árát (vasút), vagy mert olyan továbbgyűrűző hatásai vannak, amelyeket a piac nem képes forintra váltani (játszótér a telepen: a könyök nem az utcán focizik, nem csapja el az autó, stb.).

Filmek esetében a fesztiválsikerek, az országimázs, valamint ha a film megihlet más produktumokat - könyv, újság -, ezek mind részévé válnak a nemzeti összterméknek, még ha nem is kézzel fogható módon. A szerzői filmekre - művészfilmekre, ha így jobban tetszik, bár nem szeretem ezt a megnevezést - pedig az is igaz, hogy az összbevételük vertikálisan is épül, nem csak horizontálisan. Ki nézi meg három év múlva a Gyűrűk Urát vagy a Star Warst moziban? Vetíteni sem fogják. Ezen a héten viszont több olyan filmet találni a budapesti mozik műsorán, amelyek két-három, öt-hat évesek (de a napokban vetítik az Egy szerelem három éjszakáját (1967) és Visconti Megszállotságát (1943) is).

A populáris - általában tengerentúlról érkező – alkotások pedig többnyire minden támogatás nélkül megállják a helyüket pénzügyileg is, és ugyanez a helyzet itthoni utánzataikkal, amelyek elég viccesek, nyálasak vagy izgalmasak ahhoz, hogy becsalják az embert a moziba (Tibor vagyok, de…, Szabadság Szerelem, és a többi). Azt gondolom, az ilyen filmeknek, amelyek úgymond piacképesek, felesleges állami támogatást nyújtani.

És van egy harmadik kategória, a művészfilmes álca mögé bújtatott öncélú szar, ami mégis megkapja a Mozgókép Közalapítvány támogatását, mert haver a rendező. Erre jó példa a Fekete Kefe. Már-már idegesítően jó példa. Nulla tartalom, nulla mondanivaló, nulla látogató. Még az Ökörítófülpösi Filmhétre sem nevezték, teljesen érthető módon. A mi pénzünkből forgatták. Drága volt.

2 komment

Címkék: film kultúra fekete kefe magyar film szerzői film művészfilm


A bejegyzés trackback címe:

https://varazstarisznya.blog.hu/api/trackback/id/tr78214923

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szamos Attila 2007.11.01. 15:02:53

Azert a Szabadsag, szerelem igenis jo volt... :D

macee 2007.11.04. 20:49:49

szabi: hasznosabban is eltölthetnéd az idődet:D
még mindig várom a tiszteletpéldányt vagy a cikk másolatát
süti beállítások módosítása